Játszva angolul: idegen nyelven az óvodában
A gyermek és felnőtt nyelvtanulása között komoly különbségek vannak. Az idegen nyelvi fejlesztés kisgyermekkorban az anyanyelv elsajátításához hasonló, nem tudatos folyamat, fő célja a nyelvhasználat, nem pedig a helyes, nyelvtanilag is pontos kifejezés. A korai nyelvfejlesztés előnyös gyermekünk későbbi boldogulása során is. Lássuk a részleteket!
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közoktatási Főosztályának tájékoztatása szerint 2005-ben a magyarok 29 százaléka, az EU-tagállamok polgárainak pedig ötvenhat százaléka állítja magáról, hogy anyanyelvén kívül legalább egy idegen nyelven tud társalogni. Bár itthon az idegen nyelvi oktatás csak az általános iskola negyedik osztályától kötelező, számos iskola - és óvoda - él azzal a lehetőséggel, hogy nyelvoktatást biztosít a kisebbek számára is. Mivel az ilyen, korai nyelvoktatás nem kötelező, egyes óvodák alapítvány útján, más önkormányzati intézmények pedig saját gazdálkodásból működnek. Csemetéik nyelvfejlesztését azonban legtöbbször szüleik fizetik.
Van-e értelme ilyen korán?
A hatvanas évek előtt végzett kutatások a kétnyelvűséget hiányosságként, nyelvi hátrányként írták le. A teóriák azon a feltételezésen alapultak, hogy agyunkban a nyelvi készségek számára csupán korlátozott hely van, így az anyanyelv sérülése nélkül nem fejleszthetünk nyelvi kompetenciákat. A kor a kétnyelvűséget az értelmi elmaradottsággal, az azonosságtudat zavarával és erkölcsi alacsonyabb rendűséggel társította. A hetvenes évektől azonban úgy tartják, hogy a kétnyelvűség általános emberi tulajdonság, agyunk lehetséges és különleges állapota.
„Az emberi agyban végtelen hely áll rendelkezésre nyelvek számára. Az egyik nyelvből megtanult szavak nem szorítják ki a másik nyelv szavait. "- tájékoztat Dr. Kovács Judit docens, korai nyelvoktatási és kétnyelvűségi szakértő. „Sőt, a kétnyelvű gyermekek vizsgálata során kiderült, hogy azok, akik több nyelvet használnak, nem csupán nyelvi készségeiket tekintve fejlettebbek egynyelvű társaiknál. Ha a gyermek korán megtapasztalja, hogy egy fogalomra több szóval, kifejezéssel is utalhat (asztal - der Tisch), gondolkodása rugalmasabb, asszociatívabb jellegű lesz. Változatosabb tanulási stratégiákat alkotnak, több csatornát használnak, ezáltal célirányosabbak is lesznek. A korán elsajátított idegen nyelv révén a gyermek kulturális horizontja is tágul és minden bizonnyal pozitív kép alakul ki benne mind a nyelv, mind az azt beszélők iránt."
Hasonló véleményen van Tóth Katalin Anna szaktanár, a Kreatív Angol ( http://www.ovisangol.hu/ ) vezetője is, aki lassan húsz éve foglalkozik kisgyermekek angoloktatásával. „Mivel a foglalkozások már korai gyermekkorban kinyitogatják az agy nyelvcsatornáihoz vezető utakat, később a gyerekek más idegen nyelv tanulását is könnyebben veszik. Nem félnek megszólalni, bátran elmondják, amit szeretnének. Sokszor szüleiknek fordítanak külföldön, akik késői nyelvtanulásuk miatt teli vannak gátlásokkal. A korai gyermekkorban több nyelvet beszélő gyermekek tanulmányi átlaga is javul, mivel az agy kisebb erőráfordítással jut ugyanarra a szintre, mint az egy nyelvet beszélő gyermekek."
Valóban nincs hátrány?
Tárnokiné Törő Krisztina gyermekklinikai szakpszichológus szerint nyelvtanulási módszerek közt komoly különbségek vannak, amit a szülők, pedagógusok sokszor nem vesznek figyelembe. „Egy gyermek, ha az óvodában játékosan kezd nyelvet tanulni, az számára szinte játék. Később, amikor a gyermek már tudatosan tanul nyelvet, "beugorhatnak" az óvodában tanult mondókapanelek, énekek, számok, szavak, és a kiejtés sem lesz idegen. Viszont ha egy gyermeknek részképesség problémái, illetve egyéb fejlődési zavarai vannak, akkor sokat árthat a korai nyelvtanulás. Ezért fontos hogy a szülők még nyelvtanulás előtt szakemberrel konzultálnának. Sok problémának vannak korai jelei, pl. fáziskésés a mozgásfejlődésben, beszédtanulásában, rajzkészségben. Ha ezeket tapasztaljuk, mindenképpen érdemes pszichológus segítségét kérni, mert a nyelvtanulás fokozhatja ezeket a zavarokat. Nagyon sok egyéni különbség van a nyelvtanulás képességében egészséges gyermekek között, ezt is érdemes figyelembe venni."
Kimutatott tény, hogy bizonyos beszédhibák (dadogás) esetén a nyelvtanulás anyanyelvükön is fejlesztheti a gyerekeket, ugyanis, ha idegen nyelvet használnak, suttognak, vagy énekelnek, dadogásuk megszűnik.
Összefoglaló néhány módszerről - néhány módszer az illetékesektől
Az idegen nyelv elsajátításának gyakorlati oldaláról Papp Angélát, a Superkids Óvoda (http://www.superkids.hu/) tanulmányi igazgatóját is kérdeztük. „Intézményünkben kizárólag angol nyelven oktatunk, kis, tíz-tizennyolc fős csoportokban. Két nevelő foglalkozik a gyerekekkel és minden csoportban legalább az egyik nevelő angol anyanyelvű. Tematikus rendszerben dolgozunk, korcsoportra bontva és hetente más-más témakört járunk körül, mint például a dinók, egészséges étkezés, közlekedési eszközök és munkakörök. Nem ritka, hogy a gyermekek között nemzetközi barátságok köttetnek és előfordul, hogy a barátok egymás nyelvén is megtanulnak néhány szót. Az idén huszonöt náció van jelen az óvodában. A szülőknek sok lehetőséget biztosítunk arra, hogy figyelemmel követhessék gyermekük fejlődését. Tapasztalataink szerint az óvodás korosztály ebben az életkorban nagyon jól "tanítható". A gyerekek nyitottak, könnyen elfogadják a tanult nyelv szabályait, minimális erőfeszítéssel sajátítják el a koruknak megfelelő beszélt nyelvet. Külföldi gyerekeink nagy része nemzetközi iskolákban tanul tovább, míg magyar gyerekeink általában a kéttannyelvű intézményeket részesítik előnyben."
A „Kreatív Angol" módszer esetében másfél éves kortól foglalkoznak kisgyermekek oktatásával. A gyerekek oktatása négy alappillér köré csoportosítva történik: Drámával, hogy gátlásaik idegen nyelven is felszabadulhassanak. Kicsiknél bábokba bújtatják a beszélgetőpartnert, később pedig a gyerekek bújnak más bőrébe. Zenével, hogy a hangképzésük, intonációkészségük és ritmusérzékük fejlődhessen. Mozgással, hogy a gyerekek agyuk mindkét féltekéjét, egyszerre használhassák. Kézműves tevékenységgel, hogy az életből ellesett helyzetekben automatikusan tudják használni a nyelvet.
„A legfontosabb cél, hogy ösztönösen, bátran meg merjenek szólalni a gyerekek egy idegen nyelven megközelítőleg anyanyelvi kiejtéssel. Ideális esetben az óvodai ballagásra akár egy erős alapkommunikációs szintig is eljuthatnak"- tájékoztat Tóth Katalin vezető.
Idegen nyelvi óvónőképzés a közoktatásban
Az OKM Közoktatási Főosztályának tájékoztatása szerint az óvodapedagógus képzés azon korosztály nevelési feladataira irányul, ahol nem lehet cél az idegen nyelvi képzés. Felsőfokú, főiskolai képzésben 1985 óta biztosítják a pedagógusok képzését. Az óvodapedagógus képzésnek sajátos területe a nemzetiségi feladatokra való felkészítés. Ott, ahol a nemzetiségi képzés folyik, szükséges az idegen nyelvi tárgyak beiktatása a képzésbe. Így többek között van német, szerb, horvát, szlovén és szlovák óvodapedagógus képzés. A közoktatási törvény, illetve irányelv írja elő, hogy nemzetiségi feladatokat csak az arra felkészített pedagógus láthat el. Összegezve tehát nem általános, hogy a hallgatók óvodapedagógus képzésben idegen nyelvi tárgyakat vegyenek fel, ugyanakkor azonban ma már ezen a területen is középfokú C típusú nyelvvizsga az oklevél kiadásának feltétele.
„A kisgyermekek idegen nyelvi fejlesztése speciális feladat" - tájékoztat Dr. Kovács Judit. Korábban az óvodai nyelvfejlesztés nem rendelkezett semmiféle hagyománnyal, csupán az elmúlt évtizedben - engedve a társadalmi és szülői nyomásnak - vált gyakorlattá a heti egy-két alkalommal idegen nyelven tartott játékos foglalkozás.
Mivel a feladat speciális, így azt csak erre a célra speciálisan képzett szakemberek képesek jól ellátni. „Magyarországon két felsőoktatási intézményben lehet felkészítést kapni óvodáskorúak idegen nyelvi fejlesztésére, régebben a Nyugat- Magyarországi Egyetem soproni Benedek Elek pedagógiai karán, illetve 2006 óta az ELTE Tanító és Óvónőképző Főiskolai Karán, Budapesten is, ahol a korai kétnyelvű oktatás egyfajta szellemi műhelye jött létre." A szabadon választható kurzusok Dr. Kovács Judit elmondása szerint igen népszerűek. Az oktatás angolul, illetve Sopronban német nyelven folyik, így az előadások látogatásának egyetlen feltétele, a középfokú nyelvismeret.
„Jó gyakorlat az óvodai nyelvoktatásban" címmel dvd és Tanári Útmutató is készült már a témában. A dvd hat magyarországi óvoda három angol és három német nyelvű foglalkozását tartalmazza, összefoglalva azt, hogy miről is kell, hogy szóljon az óvodai foglalkozás keretében tartott nyelvfejlesztés. A dvdhez a jövőben ingyenesen lehet majd hozzájutni az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál. (Szerző Dr. Kovács Judit és Kuti Zsuzsa)
Kisiskolás nyelvoktatás szabályozása Magyarországon
Az óvoda szakmai tevékenységére vonatkozóan, az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az irányadó. Az alapprogram a hazai óvodai neveléstörténet értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a magyar óvodai nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve - határozza meg a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Valamennyi óvoda ezen irányelvekre építve készítheti el a saját Helyi Nevelési Programját, amelynek jóváhagyási eljárásrendjét a közoktatási törvény írja elő. Az alapprogram irányelveit figyelembe véve, az óvodás életkorú gyermekekben alakuló anyanyelvi tudás ismeret mellett nem lehet elsődleges cél az idegen nyelvi nevelés az óvodában, kivéve a nemzetiségi képzést.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közoktatási Főosztályának tájékoztatása
A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendeletének második fejezete az Élő idegen nyelv műveltségterület alatt megadja, hogy a tanulóknak a közoktatásban a negyedik évfolyamtól minden diák számára kötelező egy idegen nyelv tanulása a tankötelezettség végéig. A gimnáziumokban és azokban a szakközépiskolákban, ahol ehhez adottak a feltételek a tanulóknak két idegen nyelvet kell tanulniuk.
A közoktatásban szabadon történik a nyelvválasztás a helyi igények és lehetőségek alapján. A fenntartók és az iskolák határozzák meg, milyen nyelveket tanítanak és milyen formában. Ebben a kérdésben lehetőségeik és a szülői igények alapján döntenek, és ezt rögzítik a pedagógiai program részeként a helyi tantervben. Első idegen nyelvként bármely élő nyelv tanítható, második idegen nyelvként holt nyelvek is. Annak nincs realitása, hogy megfelelő létszám esetén a tanulók alanyi jogon bármely nyelvet tanulhassák, mert egyrészt ehhez nincs meg a humán erőforrás sem helyi, sem országos szinten, másrészt az olyan „ritkán" tanult nyelvek esetében, mint a japán nincs is meg a kellő tanulói létszám.
A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. és végrehajtási rendeletei foglalkoznak az idegen nyelv oktatásával is. A közoktatásról szóló 11. §-a, 28. §, 29. § és 133. § (6) bekezdése egyrészt az angol nyelv tanításával, másrészt a nyelvi előkészítő évfolyamokkal foglalkozik.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (3) bekezdése, valamint a 128. § (3) d) pontja azt az esetet szabályozza, hogy amennyiben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelve, illetve nem magyar nyelv, milyen feltételekkel alkalmazható pedagógus az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához.
És mit szól ehhez az EU?
Az oktatás területén az Európai Unió a nemzeti sokszínűség fenntartását- az „egység a sokféleségben" elv-és megőrzését támogatja. Az Európai Uniónak nem célja az oktatási rendszerek harmonizációja, sőt kimondja, hogy tilos olyan jogi eszközök alkalmazása, amelyek harmonizációra kényszerítik a tagállamokat. A tagállamok a nemzeti oktatási, képzési rendszereik finanszírozásával, szervezeti felépítésével, a nevelő-oktató munka tartalmával kapcsolatos valamennyi kérdésben önállóan döntenek.
